Fenntarthatóságon sokan valaminek a fennmaradását, megőrzését értik - tévesen. Valójában mit is jelent ez az 1987 óta egyre gyakrabban szajkózott szó: fenntarthatóság? Mit jelentett sokáig, és mit jelent most? Miben változott? Milyen szerep jut most a környezetvédelemnek? Mit bizonyított a koronavírus-járvány? Melyik a fontosabb: a gazdaság, a társadalom vagy a természeti környezet? Egyenrangúak? Ez így fenntartható? Mit tehetünk a fenntarthatóságért? Mit tehetünk a fejlődésért? Mit jelent a fenntartható fejlődés? Elérhető egyáltalán a fejlődés? Hogyan? Vágjunk bele!
A fenntarthatóság egyszerű példákkal élve
Ha egy favágásból élő falu több fát vág ki, mint amennyi újranő, az környezeti szempontból nem fenntartható. Előbb-utóbb eltűnik minden fa a környezetükből. Ha egy városban több a beköltözés és a születés, mint az elköltözés és a halálozás, az társadalmi szempontból nem fenntartható. Előbb-utóbb a túlnépesedés miatt a helyzet ellehetetlenedik. Ha egy család havonta többet költ, mint amit keres, az gazdasági szempontból nem fenntartható. Előbb-utóbb teljesen eladósodik és tönkremegy. Az állandó növekedés ide vezet: zsákutcába. Na de merre tovább?
Mit tehetünk a fenntarthatóságért?
Egyszerű. Amit a környezetünkből kitermelünk, az nem lehet több annál, mint amit a környezetünk újra tud termelni. Vagyis ha ezer fát vágunk ki, akkor ezer fa újranövekedéséhez megfelelő körülményeket kell teremtenünk, vagy ugyanennyi fát ültetnünk.
Fordított helyzetben sincs ez másképp. Amit a környezetünkbe visszabocsátunk, az sem lehet több annál, mint amit a környezetünk fel tud dolgozni.
A Föld spájza is kiürülhet, ha nem vigyázunk. Olyan mértékben kellene csökkentenünk a kifogyóban lévő, úgynevezett nem megújuló erőforrásainkat - mint a kőolaj, a kőszén, a földgáz, vagy az urán -, hogy ne fogyhassanak ki. A helyettesítésükre kellene növelnünk a megújuló energiák felhasználását. Ezek a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, az árapály energia, a geotermikus energia, vagy a Cycle termékek alapanyaga, a biomassza. Azonban még a megújuló energiaforrások sem használhatók fel akármekkora mennyiségben következmények nélkül.
Nem a mennyiség, hanem a minőség számít
Mint láthattuk, a mennyiségi növekedés hosszú távon nem fenntartható, mert feléli a jövőt. Így valami más megoldást kellett találni, hiszen a Föld nem növekedhet, adott méretű. Ebből kell kihoznunk a legjobbat, ha már többet nem tudunk. A legjobbat? De hogyan? Ezzel a megközelítéssel lépett a mennyiségbeli növekedés helyére a minőségbeli fejlődés.
Növekedés helyett fejlődés: fenntartható fejlődés
Míg a növekedés mennyiségbeli bővülést, addig a fejlődés minőségbeli javulást jelent. Ez a fejlődés azonban csak közös felelősségvállalással, összehangolt munkával működhet. Egyaránt érintenie kell mind a gazdaság, mind a társadalom, mind a környezetvédelem területét. Mint egy háromlábú szék, amely csak mindhárom láb stabilitása esetén használható. Azonban hogyan tudnak együttműködni?
Melyik fontosabb? A gazdaság, a társadalom, vagy a környezet?
Egyenrangúként kezelik a fenntarthatóság három alappillérét: a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet. A legerősebb befolyása azonban a gazdasági érdekeknek van. Ez azonban úgy tűnik, így nem fenntartható.
Mit bizonyított a koronavírus-járvány?
A koronavírus-járvány is bizonyította a természeti környezet elsőségét. Ha az ember nem rabolta volna ki a környezetét, nem vette volna el más velünk élő fajok életterét és életét, akkor ez a vírus nem sújtott volna le a társadalomra, és nem állította volna le a gazdaságot.
Új irány: első a környezet, amely mindent meghatároz
Egyre több szakember szerint az érintett területek nem egyenrangúak. A kortárs gondolkodás alapján a természeti környezetnek kellene meghatározni a társadalom működését, és a gazdaságnak pedig ehhez kellene igazodnia. Vagyis első a környezetvédelem.
Tehát akkor mit is jelent a fenntartható fejlődés - az ENSZ szerint?
Az a folyamat, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket. Ahogy John James Audubon természettudós mondta, „a Földet nem a szüleinktől örököltük, hanem a gyermekeinktől kölcsönözzük.”
Elérhető a fenntartható fejlődés?
Mahatma Gandhi politikus szerint „a világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát”.
Egyetértesz az új irányzattal?
Egyetértesz azzal, hogy a természeti környezetnek kellene meghatározni a társadalom működését, és a gazdaságnak ehhez kellene igazodnia?
