Természetes összetevőkkel a bőrirritáció ellen - interjú dr. Sándor Nóra kozmetikumokra szakosodott vegyészmérnökkel


Sándor Nóra vegyészmérnöknek tanult a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol harmadéves szakdolgozatát és ötödik utáni diplomamunkáját is a kolloidika területén, a habok témájából írta. Ezt követően doktori ösztöndíját Hollandiában töltötte, ahol a poliuretán hab kutatással foglalkozott. 

Nóra több mint 25 éve a kozmetika területén tevékenykedik. Korábbi munkahelyei kisebb-nagyobb kozmetikai cégek voltak, ahol dolgozott minőségbiztosítóként, fejlesztőként, üzemvezetőként, de még a technológia kidolgozásában is részt vett. Jelenleg szabadúszó, és a CYCLE csapat fejlesztéseiben is feladatot vállal.  

A vele készült interjúban körbejártuk a főleg kozmetikumok természetes és nem természetes összetevőit, továbbá, hogy vásárlóként mire figyeljünk, amikor kozmetikumokat választunk. Emellett érintettük a különböző bőrirritációk és vegyszerek közti párhuzamokat is. 

Sándor Nóra, cycle, tisztítószer, bőrirritáció

Sándor Nóra

Nóra, ennyi tapasztalattal a hátad mögött, te mi alapján vizsgálod a termékek természetességét? 

Nagyon sok szempont szerint lehet vizsgálni egy terméket.  

Az egyik tulajdonság az alapanyag természetessége, amihez az ISO 16128-2 szabvány tartozik. Ez a kategória az ISO 16128-1-ben meghatározott összetevő-kategóriákra vonatkozó természetes, természetes eredetű, bio- és ökológiai eredetű indexek kiszámítására vonatkozó megközelítéseket írja le. Vagyis megvizsgálja, hogy egy adott vegyületben lévő szén hány százalékban natúr vagy nem natúr alapanyagokból származik.  

Emellett a biztonsági piktogramok is figyelmeztetnek esetleges szem-, vagy bőrirritációra.  

Ide sorolható még az EWG (Environmental Working Group – a szerk.) szervezet is, akik egészen összetetten vizsgálják, hogy az adott termék vagy összetevő megfelel-e a kritériumrendszerüknek, ami a méreganyagmentes, egészséges standardokat követi. Ami a kozmetikumokat illeti, az EWG skáláján 1-2 zöld jelzéssel az abszolút elfogadott összetevőről beszélünk, a 3-6 narancssárga jelzés a skálán már a billegő kategória, és a 7 vagy annál nagyobb értékű összetevők már tiltottak az ő rendszerükben. De kettős számokat is találunk, például az ethyl lauroyl arginate hcl-t, mely 1-3 értékű ezen a skálán, és ami a felhasználás módjától teszi függővé a végső értéket. 

A tisztítószerek használatánál is gyakran elvárt azok megfelelő habzása, még ha az eredményt ez nem is befolyásolja. Tudnál említeni olyan összetevőket, amikkel általában a habzó termékekben találkozhatunk? 

Az egyik anyag, amit kiemelnék, az a Caprylyl/Capryl Glucoside, ami búzából, kukoricából, burgonyából és kókuszból kinyert, növényi eredetű felületaktív anyag. Ez egy jól habzó anyag, ami 100%-ban természetes. Összesen egy figyelmeztetés van rajta: szemirritációt okozhat, de ez is csak gyengébb kategóriában van feltüntetve. Az EWG besorolása alacsony: 2, rák és bőrirritáció szempontjából megfelelő. 

Ezzel ellentétben például a Cocamide DEA - amit kókuszolajból állítanak elő, tisztítószerként, felületaktív anyagként, habképzőként használnak a kozmetikumokban; tusfürdőkben, szappanokban megtalálható – EWG száma 7. Annak ellenére, hogy 77% natúr, a biztonsági adatlapja tele van figyelmeztetésekkel: bőrirritáló, szemirritáló, vízre, környezetre ártalmas.  

Ez a két szélsőséges példa jól szemlélteti, mennyire sok lehetőség és buktató van egy-egy összetevőben. Éppen ezért nagyon fontos, hogy komplexen nézzük a termékeket.  

 

cycle, tisztítószer, bőrirritáció
Fontos, hogy ne ártsunk, hanem vigyázzunk a bőrünkre

 

Ha jól gondolom, a vásárlók nagy százalékban a habzó termékeket keresik, ha tusfürdőről, szappanról vagy akár tisztítószerről van szó. Milyen elvárásokkal találkozhatunk még? 

Igen, a habzás kapcsán nehéz megváltoztatni az emberekben, hogy nem attól működik, tisztít jól valami, mert habzik, sőt. Ráadásul a natúr tenzidek nagy százaléka kevésbé habzik, ami a munkánkban mindig kihívás. 

Én nagyon támogatom azt a vonalat, amit a CYCLE képvisel, hogy minél kevesebb vegyi anyag szerepel egy-egy termékben. Így a termékekbe csak olyan összetevők kerülnek, amik a szükséges célnak megfelelők, és nem kerülnek bele olyan komponensek, amik a hatáson nem változtatnak, csak az érzékszervi paramétereken. 

A másik ilyen tényező az állag. A vásárlók főként a mézállagú folyékony szappant, tusfürdőt keresik. A natúr termékeknél ez is kihívás. A nem ionos tenzidek jobbak a bőrnek, viszont nehezen sűríthetők. Ha ezzel dolgozunk, szükséges hozzá még egy alapanyag. Viszont, ha az általános természetes sűrítőt használjuk, a végeredmény nem a megszokott állagú lesz. Ezért fejlesztettek ki sűrítő anyagokat, amiknek viszont már sokszor alacsonyabb a natúr indexe. 

A harmadik probléma az illatosítás. Mindenki elvárja mind a tisztítószertől, mind a kozmetikumtól is, hogy illatosítva legyenek. Erre a gyártóknak nagyon figyelniük kell, ugyanis az illatanyagok által okozott kontakt dermatitis az Európai lakosság már 1-9%-át érinti. Szerencsére már az orvosok is elkezdtek ezzel foglalkozni, és a bőrproblémákat ilyen irányból is vizsgálják. 

Azt hiszem, a három közül tényleg az illatosítástól tudunk a legnehezebben elszakadni. 

Ha tudod, hogy a bőröd érzékeny, nagy segítség a címke. Ott el tudod olvasni, hogy van-e benne mesterséges illatanyag. Bőrérzékenység esetén segítenek az illatmentes termékek. Vagy ott vannak a virágvizek: rózsavíz, gyümölcsvizek. Ez tud adni a terméknek egy finom, kellemes, természetes illatot. 

Ha krémekben gondolkodunk, ott vannak a vajak, olajok, amiknek szintén van egy finom alapillata. Szerencsére már egyre több a lehetőség, hogy illatmentes, hozzáadott illatot nem tartalmazó kozmetikumokat alkossunk és szerezzünk be. 

Említetted a kontakt dermatitist. Ez milyen tünettel jelentkezhet? 

A kontakt dermatitist a bőrrel közvetlenül érintkező anyagok - kémiai irritánsok vagy allergének - okozzák. Legtöbbször van egy belső, egészségügyi probléma, ami miatt megváltozik a bőr mikrobiomja, immunrendszere. Ugyanis a bőrnek is van egy mikro-organizmus rétege, amit nem szabad megbolygatni. Emiatt sem mindegy, hogy mivel tisztálkodunk.  

A tünetek lehetnek gyulladt, vöröses, száradó foltok, olyanok, mint például az ekcéma. Ott jelenik meg, ahol érintkezel az anyaggal, a nevében is benne van, a “kontakt” szó jelzi. 

Ha például egy új terméket használunk, és látjuk, hogy furcsán viselkedik a bőrünk, azonnal hagyjuk abba a használatát. Minél többször kerül a bőrünkre, annál érzékenyebbek leszünk rá. 

 

cycle, tisztítószer, bőrirritáció

A bőrirritáció gyakran viszketéssel jár

Ha valaki hajlamos bőrirritációra, ezért elkezd egy teljes életmódváltást: sportol, pihen, odafigyel az étkezésre, és ezt kiegészíti azzal, hogy méreganyagmentes tisztítószereket, kozmetikumokat használ, az hozzájárulhat a gyógyulásához? 

Igen, a megfelelően megválasztott természetes alapanyagok nagy mértékben hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz. De azért érdemes egy kis szünetet hagyni, hogy a szervezet visszaregenerálódjon, és kideríteni, hogy pontosan mi okozza a problémát.  

Vegyük például a hagyományos szappant, ami most nagyon divatba jött. Fontos tudni, hogy a szappan lúgos, ezért a bőr pH értékét képes eltolni. Megjelentek a piacon a krémszappanok, amik valójában szilárd tusfürdők, ugyanaz a tenzid van benne, mint a natúr tusfürdőkben, a szilárd végeredmény pedig a különböző zsíroknak köszönhető. Ezeknek a termékeknek be lehet állítani a pH-ját,5,5-re, ami a bőrnek kedvező. Viszont egy tisztítószernél már nem ez a legfontosabb paraméter, mert ahhoz, hogy az jól tisztítson, általában savasnak vagy lúgosnak kell lennie.  

A bőr normál pH-ja enyhén savas. Ezért amikor takarítunk, vagy húzzunk kesztyűt, vagy figyeljünk arra, hogy amikor végeztünk, visszaállítsuk a bőr pH értékét. Használjunk kézkrémet, tonikot, ezek segítenek a bőr pH értékét stabilizálni, visszaállítani. 

Mit gondolsz, egy tisztítószer tud olyan biztonságos lenni, mint egy kozmetikum, hogy akár még bőrre is kenhetjük? 

Igen, csak a pH értékre kell figyelni. Egy kozmetikumba csak annyi szolubilizátort teszünk, hogy benn tartsa az illatot vagy eltávolítsa a sminket. Egy tisztítószernél viszont a többszörösét kell alkalmazni. De a megoldás itt is a bőr pH értékénék stabilizálása, visszaállítása. 

Laikusként nincs könnyű dolgunk a rengeteg információ és impulzus között. Mire figyelhetünk, hogy valóban egy természetes összetevőkkel készült terméket vásároljunk? 

Igen, sajnos ennek a megállapítása valóban egy bizonyos fokú képzettséget igényel. De alátámasztom, hogy még vegyészként sincs könnyű dolgunk! Főleg a kozmetikumoknál, ahol fel kell tüntetni a termékben lévő összes összetevőt, 1%-ig csökkenő sorrendben, 1% alatt tetszőleges sorrendben. A peptidekkel (aminosavakból felépülő rövid láncok, melyek jelentős hatóanyagok a kozmetikumokban) szoktam példálózni, amivel egyre több bőrápolóban találkozhatunk mostanában. Viszont ebből a hatóanyagból ezrelékekben beszélhetünk, annyira kevés szükséges a kívánt hatáshoz. Így biztosan az 1%-os határ alatt található. Általában oldatokban vásárolhatjuk meg ezeket a hatóanyagokat, mint alapanyagot. Amennyiben egy gyártó az ajánlott 10%-ot használja az oldatból, vagy helyette csak 1%-ot, aminek a hatása minimális, akkor is ugyanazon a helyen szerepelhet az összetevők felsorolásában. A különbség viszont a termék hatásában érezhető. Ezért néha hiába nézzük meg az összetevők listáját, nem biztos, hogy teljeskörűen tudunk informálódni általa. 

Szerencsére már egyre több applikáció készül - például a német Cosmile -, amik segítenek az összetevőlistákat értelmezni, és szakemberek általi vélemények alapján informálódni. Sokat segíthetnek még a minősítések is. Viszont érdemes nyitott szemmel járni, mert például a névben szereplő "naturals“ szó mögött is előfordul, hogy sok szintetikus anyaggal találkozunk. Én az EWG minősítésről gondolom, hogy a legkomplexebb, legmegbízhatóbb. 

Nem utolsó sorban pedig egy nagyfokú bizalomra is szükség van. Ha megismertünk egy gyártót, és tudjuk, hogy ő átlátható, transzparens, szerintem érdemes mellette kitartani.  

 

Az interjúban olvasható információk tájékoztatásul szolgálnak, nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt. Egészségügyi problémák esetében kérdéseivel forduljon szakemberhez.