Olvasási idő: 4 perc
A CYCLE 0 csepp ivóvizet használ fel a tisztítószerei előállítása során. Miért? Mert az ivóvízkészletünk véges, hiába ömlik a csapból. Mennyire véges? Valóban a víz országa Magyarország? Vagy ez egy tévhit?
Mennyi édesvízkészletünk van?
Az emberi szervezet körülbelül 60%-a víz. A Föld felszínének pedig mintegy 71%-át borítja víz. Ezért is nevezik „kék bolygónak”. Ha a víz egyenletesen lenne elosztva, akkor a Föld felszínén 2.700 méter mély vízréteg képződne.
Ennek a hatalmas vízmennyiségnek a 97%-át az óceánok és a tengerek teszik ki. Ezek azonban a magas sótartalmuk miatt közvetlenül nem alkalmasak ivóvíz-felhasználásra. A sótól való megszabadulás pedig energiabefektetéssel jár.
A Föld vízkészletének tehát csak néhány százaléka édesvíz. Pontosabban 2,5%-a jégbe zárt édesvíz (gleccserekbe és a sarki jégtakarókba zárva), és mindössze 0,5% édesvízkészlet marad, ami elérhető. Ez elsősorban felszín alatti talajvízként, illetve kis mértékben felszíni vízként (tavak és folyók), továbbá az atmoszférában köd, vízgőz, és felhők formájában jelenik meg. Mivel ez rendkívül kevés, így minden cseppjét meg kell becsülni, hiszen a természetben ritkaságnak számít. A legnagyobb részét azonban mezőgazdasági célokra használjuk fel.
Mennyi édesvizet használnak a fejlett országok?
Ivóvíznek a legkedvezőbbek a felszín alatti vizek, mert a talajból különböző szerves és szervetlen anyagokat és mikroorganizmusokat vesznek fel. Egyes becslések szerint viszont a fejlett ipari országok közel 3-szor annyi vizet használnak fel, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít. Emiatt egyre nagyobb mértékben kell a vízhiányt szennyezett felszíni vizek költséges tisztításával fedezni.
A WHO egy tanulmánya szerint egyetlen csésze kávé előállításához 140 liternyi vízre van szükség, 1 kg marhahús előállításához pedig már 16.000 liter víz kell. Gondoljunk csak arra, hogy a takarmányozásához szükséges növények és legelők öntözése mennyi vizet igényel, mennyi vizet iszik naponta a szarvasmarha, mennyi víz kell a húsa feldolgozásához, az állat, a farm, a vágóhíd, a húsfeldolgozó, a húspult tisztán tartásához, mire a családi vacsoraasztalra kerül.
Ivóvíz aranyáron az évszázad végére? Miért?
Az ENSZ szakértőinek előrejelzései szerint a 21. század végére az ivóvíz drágább lehet az aranynál is. Ez nemcsak a sokat emlegetett klímaváltozás, hanem a növekvő számú népesség, és a túlfogyasztás miatt is várható.
Az édesvíz eloszlása ráadásul eltérő. Az arab világban él a Föld népességének 5%-a, amelyre az édesvízkészlet mindössze 1%-a jut. Míg Kanadában a Föld népességének 0,2%-ára jut a globális édesvízkészlet 20%-a.
Jelenleg 2,5 milliárd ember nem jut tiszta vízhez. A biztonságos víz hiánya több emberéletet követel, mint a háborúk. Tovább súlyosbítja az összképet, hogy az emberiség közel fele olyan vízgyűjtőkből él, amelyeken több ország osztozkodik. Ezek komoly, nemzetek közötti konfliktusok forrásai lehetnek a jövőben, hiszen víz nélkül nincs élet.
De mi a helyzet itthon?
Tévképzet, hogy Magyarország a víz országa
Hazánk területére a víz természetes körforgásában 1000 mᶾ/fő/év csapadék jut. Vízkészletünk jelenleg fedezi az ország vízigényét. Azonban tévképzet, hogy Magyarország a víz országa. Ugyanis a vízvagyonunk mindössze 5%-a hazai eredetű, ami csapadékként kerül a vizeinkbe. Az ország lakossági, ipari és mezőgazdasági célra kitermelt felszín alatti és felszíni vízkészletének 95%-a külföldről érkezik. Ez rendkívül kiszolgáltatottá és sebezhetővé tesz minket. Folyóink vízminőségét és mennyiségét nem áll módunkban szabályozni.
A Föld édesvíz készlete véges. Ne pazaroljuk!
Ha tehát azt, szeretnénk, hogy a csapjainkból mindig tiszta víz folyjon, takarékosan kell gazdálkodnunk vele. Az édesvíz és a tiszta ivóvíz olyan kincs, amit a világon nem mindenki birtokolhat. Ne akkor vegyük majd észre, hogy mennyire fontos ez, amikor már nem jutunk vízhez. Akkor már késő lesz. A CYCLE is időben tett ezért.
